Magyar English

Théta-healing

Légzés

Pörgés

Feliratkozás a hírlevélre

Subpages for Szufi pörgés - Aktív Meditáció:

Kik a dervisek?

Amit a t√∂rt√©nelmi eredetrŇĎl di√≥h√©jban elmondhatunk, csak utalhat e szerte√°gaz√≥, – hinduizmussal, iszl√°mmal, buddhizmussal, kereszt√©nys√©ggel – gy√ľm√∂lcs√∂zŇĎ kapcsolatba l√©pŇĎ – gyakorlatias misztika kivir√°gz√°s√°ra. Az elsŇĎ muszlim misztikusok v√°ndorl√≥ aszk√©t√°k voltak a VII.-VIII. sz√°zadban. Kereszt√©ny √©s buddhista tanok hat√°s√°ra lakatlan puszt√°ban, hegyi barlangban visszavonultan √©ltek. A szufi vall√°sb√∂lcseleti irodalom megsz√ľlet√©se Hasszan al-Baszri nev√©hez fuzŇĎdik. A XIII- XIV sz√°zadt√≥l a szufik rendekbe t√∂m√∂r√ľltek, amelyek tagjai az √ļgynevezett dervisek. Szertart√°sukhoz tartozik a sz√©d√≠t√ī t√°nc, a zene, a szavalat, valamint a dzikr – Isten neveinek eml√≠t√©se. Egyik k√∂zponti fogalmuk a baraka, ami az isteni √°ld√°s ki√°rad√°s√°t jelenti. Hagyom√°nyaik a k√ľlsŇĎ szeml√©lŇĎ sz√°m√°ra √∂nt√∂rv√©nyŇĪnek tŇĪnhetnek, de, a tapasztal√°shoz elvezetŇĎ m√≥dszer megv√°laszt√°s√°t a dolgok belsŇĎ logik√°ja hat√°rozza meg. A szufi hagyom√°nyt √©rŇĎ hat√°sok k√∂z√∂tt felmer√ľlt a manicheizmussal val√≥ kapcsolat is. Mani gondolatai √©s kimondottan gnosztikus tanai a perzsa ter√ľleten, √©s a V√∂r√∂s tenger partj√°n a Krisztus ut√°ni II. sz√°zadt√≥l a VII. sz√°zadig √©lŇĎ k√∂zkincsk√©nt hatottak. Egyes kutat√≥k szerint ez megmagyar√°zna sz√°mos egyez√©st.

A valamikor megl√©vŇĎ h√≠d a r√©gi gnosztikus iskol√°k √©s korai szufi √°ramlatok k√∂z√∂tt val√≥sz√≠nŇĪleg rekonstru√°lhat√≥ lenne.

Haller Szilveszter
A verseket Weöres Sándor fordította

whirling dervish_kek_golyo

A sz√ļfizmus a muszlim megvil√°gosod√°s belsŇĎ dimenzi√≥ja

“A szufik tudj√°k, mik√©nt kell cselekedni, s hogy cselekv√©s√ľk k√∂zben funkci√≥t t√∂ltenek be, ami be√≠r√≥dik a vil√°ggal √∂sszef√ľggŇĎ isteni tervbe.”
(M. dervis)

szufi_tanc2

Kev√©s olyan szakr√°lis megnyilatkoz√°si forma l√©tezik, amelyet annyira f√©lre lehet √©rteni, mint a dervisek t√°nc√°t. Szerencs√©re akad olyan Nobel-d√≠jas √≠r√≥, – Nikosz Kazantzakisz -, aki vette a f√°rads√°got, √©s a nyugati k√∂ztudat sz√°m√°ra is k√©ts√©gtelenn√© tette: a szufi nem s√°m√°nisztikus r√©v√ľletben √©li √°t a transzcendens vil√°got, hanem tudatos, hib√°tlan szertart√°ssal a Logosz-er√īt h√≠vja le, √©s √°ramoltatja az emberi vil√°gba. Jelent√©s Greconak c√≠mŇĪ k√∂nyv√©ben a dervis mester a k√ľl√∂n√∂s szent forg√°sr√≥l √≠gy besz√©l: “az√©rt t√°ncolunk, mert a t√°nc meg√∂li az √©nt.”

Kozmosz-elv az anyagban
A dervist√°nc ritu√°lis, ez√©rt koreogr√°fi√°ja nemigen enged improviz√°ci√≥t. A t√°ncos p√∂rg√©se ak√°r az √©gitestek Nap-k√∂zpont k√∂r√ľli mozg√°sa. A felemelt jobb k√©z az Abszol√ļtumra, a kegyelem be√°rad√°s√°ra hangol√≥d√°s kifejez√īd√©se. Ez az er√ī a bal k√©zen √°t √°ramlik tov√°bb, be a k√∂z√∂ss√©gbe. A zene, a t√°nc, a l√©legzet ural√°sa, a kozmikus t√∂rv√©nyek pontos megjelen√≠t√©se olyan r√≠tus, mely val√≥s√°gosan √°talak√≠tja √©s ki√°rasztja az √∂nmag√°t odaaj√°nd√©koz√≥ L√©legzetet. Ezzel a tudat √∂sszekapcsol√≥dik a Szellemmel: a Kozmosz-elv – az odaad√≥ √©s helyesen v√©gzett szolg√°latnak k√∂sz√∂nhet√īen – k√©pes lesz megnyilv√°nulni az anyagban. A szufizmus az iszl√°m – tal√°n legismertebb – ezoterikus vonulata, de saj√°tos eredete √©s helyzete miatt sok m√°s vall√°s sz√°m√°ra is van mondanival√≥ja. Az √≠r√°sok sz√≥ szerinti √©rtelmez√©se helyett rejtett √ľzenetrŇĎl tud√≥ sz√ļfik igencsak r√°szorultak, hogy Mohamed pr√≥f√©ta egyszer s mindenkorra v√©delm√©be vegye ŇĎket az ortodoxok t√ļl buzgalm√°val szemben. Mohamed h√≠res kijelent√©se: “Aki a sz√ļfik szava hallat√°n nem mond ament, az Isten el√ītt nemt√∂r√īd√∂mnek sz√°m√≠t” vil√°goss√° tette, hogy a Kor√°nnak l√©tezik szavakon t√ļli, elhivatott √©letre felsz√≥l√≠t√≥ √ľzenete. Az√©rt nem √°rt a f√©lre√©rtett mesterek k√∂z√ľl megeml√≠teni egyikŇĎj√ľket: Mans√ļr al-Hall√°dzs nev√©t, aki az ember isteni volt√°t kifejezŇĎ √∂nk√©ntelen felki√°lt√°s√°√©rt -‘An√° l-haqq’ – “Az Igazs√°g vagyok”- az √©let√©vel fizetett …

Tudás, ami az észt meghaladja
Tan√≠t√°suk – a kinyilatkoztat√°sb√≥l sz√°rmaz√≥ hagyom√°nyokkal √∂sszhangban – tan√≠tja az ember ŇĎs√°llapoti buk√°sa √≥ta tart√≥ kitasz√≠totts√°g t√©ny√©t, √©s vallja: a makrokozmikus al√°sz√°ll√°s mikrokozmikus vissza√°ramoltat√°ssal ford√≠that√≥ meg. Teh√°t az egyes ember feladat√°nak bet√∂lt√©s√©vel, a magasabb l√©t√°llapot megval√≥s√≠t√°s√°val az Isten v√©gsŇĎ val√≥s√°g√°nak (adh-Dh√°t) el√©r√©s√©vel v√©gezheti el a megv√°lt√≥ mŇĪv√©t. “A vil√°gban, de nem a vil√°gb√≥l val√≥nak lenni.” A P√°l apostoli mondat igaz√°n √©rv√©nyes a sz√ļfikra. Az istenivel val√≥ egyes√ľl√©s (ittih√°d), vagy Unio Mistica a keres√©s v√©gs√ī c√©lja, de a tudatlans√°g f√°tyl√°nak f√∂llebbent√©s√©ig tart√≥ “helyes √ļton” (tarika) – a v√°ndort a szent v√°gyakoz√°s sarkallja. Pahlawan-i-Zaif izgalmas megvil√°g√≠t√°sba helyezi ezt az orient√°ci√≥t: “Az igazs√°g keres√©se csak az elsŇĎ √°llom√°s az igazs√°g megtal√°l√°s√°nak mŇĪv√©ben. A keres√©st az a felismer√©s k√∂veti, hogy az Igazs√°g ugyancsak keresi a keresŇĎt.” A beteljes√ľlt ember (al Ins√°n al-K√°mil) a t√ľkr√∂z√īd√©seket leleplezve felismeri, hogy sohasem volt elv√°lasztva Istent√īl. √Ē “a vil√°g szeme, amellyel az Abszol√ļtum szeml√©lheti mŇĪveit” – mondja a k√∂z√©p √©s √ļjkori eur√≥pai gondolkod√°sra is erŇĎs hat√°st gyakorl√≥ (1165-1240 k√∂z√∂tt √©lt) gondolkod√≥: Ibn al-Arabi. Az v√°lik ilyen t√∂k√©letes “eszk√∂zz√©”, aki isteni term√©szet√©t felt√°r√≥ √∂nismeretre tesz szert. Tal√°l√≥nak tŇĪnnek Seyyed Hossein Nasr idev√°g√≥ szavai: (a sz√ļfizmus) “Nem is annyira a gondolkoz√°s, sokkal ink√°bb a l√©tez√©s gy√ľm√∂lcse.”

melchizedek_hologram

Baraka
A sz√ļfik gnosztikus bizonyoss√°g el√©r√©s√©t, elsŇĎ k√©zbŇĎl sz√°rmaz√≥ tapasztal√°st, a Zar√°ndoklat megeleven√≠tŇĎ erŇĎv√© alakul√°s√°t √©s a zar√°ndok √°tl√©nyeg√ľl√©s√©t tekintik az ember feladat√°nak. Mag√°t√≥l √©rtetŇĎdik, hogy a misztikusok val√≥s√°ga nem √©rthetŇĎ meg az elvetendŇĎ szok√°sok uralma alatt √°ll√≥, helytelen v√©leked√©sektŇĎl √°titat√≥dott gondolkod√°ssal, legyen az m√©goly logikus is. Az √∂sv√©ny az anyag s√∂t√©t, feled√©ssel √∂lelŇĎ vil√°g√°b√≥l emelkedik ki. A jel√∂ltet vez√©rfonalk√©nt igaz√≠tj√°k √ļtba a bel√°t√°s, a l√©nyegl√°t√°s √©s a kinyilatkoztat√°sb√≥l sz√°rmaz√≥ igazs√°gok. De ez semmilyen k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt sem valamif√©le j√≥l √©rtes√ľlts√©gnek, hanem a sz√≠v b√∂lcsess√©g√©nek, a Gn√≥zis belsŇĎ forr√°sok fel√© vezetŇĎ k√©pess√©g√©nek k√∂sz√∂nhetŇĎ. A Barak√°ban – az igazh√≠vŇĎkre sz√°ll√≥ isteni eredetŇĪ erŇĎben – ¬†r√©szes√ľl√©s a t√°rgyi vil√°got fel√ľlm√ļl√≥ bŇĎs√©get hozza. Szellemi boldogs√°got, lelki b√©k√©t aj√°nd√©koz annak, aki fel√∂lti teveszŇĎr ruh√°j√°t, √©s KeresztelŇĎ J√°nos mint√°j√°ra egyengeti az √ör √ļtj√°t. A sz√ļfi kifejez√©s ugyanis eredetileg g√ļnyn√©v volt, melynek jelent√©se: teveszŇĎr ruh√°s. √Čs ha m√°r a kereszt√©ny vonaln√°l tartunk, a sz√ļfik – ak√°rcsak a k√∂z√©pkori katharok √©s Templomos Lovagok – kimondj√°k a kereszt√©nys√©g megtisztul√°s√°hoz utat mutat√≥ mondatot, amikor is form√°lisan visszautas√≠tj√°k a keresztet: “Legyen a kereszt a ti√©tek, √°m √©rtelme a mi√©nk!”

MŇĪv√©szet √©s √©letszents√©g
A form√°liss√°, √ľress√© v√°lt szertart√°sok √©s b√°rmilyen megszok√°son alapul√≥ megkrist√°lyosod√°s az √©bers√©get mossa al√° √©s akad√°lyozza a t√∂rekvŇĎt a l√©nyeg megpillant√°s√°ban. A sz√ļfik iratait a sz√∂vegekhez tartoz√≥ mozdulatok √©s hangok k√≠s√©ret√©ben szabad olvasni, mivel en√©lk√ľl jelent√©s√ľk t√∂red√©kes marad. A legnagyobb mŇĪv√©szek k√©pesek utalni az egys√©g√©lm√©ny √©rz√©s√©re.
“A kettŇĎss√©g nem √©l, a k√©t l√©t m√°r k√∂z√∂s bennem.
Az elsŇĎ ŇĎ, a v√©gsŇĎ ŇĎ, a k√ľls√ī ŇĎ, a belsŇϬ†ŇĎ.
Csak ŇϬ†√©l, m√°s tud√°som nincs, im√°dottam megismertem…”
(Dzsel√°l ed-din R√ļmi “De mit valljak, muzulm√°nok”)
A k√∂lt√©szet√ľkkel √©s a Ney – azaz n√°dfuvola – hangj√°val sz√≠v√ľnk m√∂g√∂tti v√°gyakat √©lesztŇĎ Mevlevi-dervisek rendj√©nek alap√≠t√≥ja √©s “atyja” Dzsel√°l ad-din R√ļmi 1207-ben sz√ľletett. Csal√°df√°j√°n sz√°mos teol√≥gus neve olvashat√≥. Fiatalon – a mongolok elŇĎl menek√ľlve – eljutott n√©h√°ny fiatal muszlim √°llamba. V√©g√ľl az anat√≥liai Kony√°ban, a mai T√∂r√∂korsz√°g keleti r√©sz√©ben telepedett le. 1231-ben vette √°t apj√°t√≥l a vall√°si tan√≠t√≥i szolg√°latot, √©s 1273-ban fejezte be f√∂ldi munk√°ss√°g√°t. Temet√©se m√©rf√∂ldk√∂vet jelentett a vall√°si √°ramlatok √∂sszefog√°sa szempontj√°b√≥l. Tan√≠t√°sa olyannyira l√©nyegi, tiszta √©s k√∂vet√©sre h√≠v√≥, hogy √∂t ir√°nyzat t√∂rekv√©s√©t forrasztotta egybe. A Mawlana (Mester√ľnk) b√ļcs√ļj√°nak √©jjel√©t az√≥ta is meg√ľnneplik Sebul Arus, vagyis az Egys√©g √Čjszak√°jak√©nt. Rumi tan√≠tv√°ny√°nak, Husamud-din-nek adta √°t 26 ezer str√≥f√°b√≥l √°ll√≥ √©nek√©t.
Elveszítem önmagam, hogy önmagam nem látom én,
Tengerárból pára voltam, tengerárba buktam én.
√Ām val√©k csak, kezdet √≥ta f√∂ldre hullt erŇĎtlen,
√Čs a Nap hogy megjelent f√∂nn l√°gyan sz√©told√≥dtam √©n…”
Az eur√≥pai k√∂ztudatba megd√∂bbentŇĎ √©lm√©nyk√©nt robbant be 1964-ben Idries Shah A sz√ļfik c√≠mŇĪ k√∂nyve. Az akad√©mikus vit√°k lavin√°j√°n t√ļl az elfogulatlan szeml√©let m√©lyen elgondolkodtat√≥ utal√°sokat tal√°l a sz√ļfi √©s az eur√≥pai szellemi kincsben. A X. sz√°zad √≥ta – amikoris a mohamed√°n Hisp√°niai-f√©lsziget kultur√°lis b√°stya szerep√©t t√∂lt√∂tte be √©s Eur√≥pa arab egyetemein a kor legnagyobbjai fordultak meg – nyilv√°nval√≥ volt ez a k√∂lcs√∂n√∂s egym√°sra hat√°s. Chaucer √©s Shakespeare is sz√ļfi mes√©ket haszn√°lt fel, de Cervantes, Defoe, Andersen, Goethe is mer√≠tett ebb√īl a forr√°sb√≥l. C.G. Jung archet√≠pus elm√©let√©nek cs√≠r√°ja Ibn ‘Arabinak k√∂sz√∂nhet√īen v√°lt a k√©s√ībbi korok sz√°m√°ra is el√©rhet√ī k√∂zkinccs√©. De folytathatn√°nk a sort Keresztes Szent J√°nossal, Roger Baconnal.

Tal√°lunk magyar vonatkoz√°st is, nem is ak√°rmilyet. Germanus Gyula professzor azon kevesek k√∂z√© tartozott, aki orientalista l√©t√©re k√©pes volt a l√©nyegre figyelni. Ňź¬†maga is sz√ļfi l√©v√©n Abdul Karim (a Kegyes Isten Szolg√°ja) n√©ven zar√°ndokolt el Mekk√°ba. A sz√ļfi hierarchia mentes minden bev√°ltatlan √≠g√©rettŇĎl, csakis az illetŇĎ megvil√°gosodotts√°gi foka a m√©rvad√≥. Ennek f√©ny√©ben sokat mondhat, hogy bizonyos idŇĎben f√∂ld√ľnk n√©gy √©gt√°j√°nak oszlopai k√∂z√∂tt a “D√©l T√°masza” megb√≠zat√°st ŇϬ†t√∂lthette be. A l√©lek v√°gyakoz√°sa, s√≥v√°rg√°s az egys√©g ut√°n. Ez a R√ļmi k√∂lt√©szet√©ben visszat√©rŇϬ†alap√©rz√©s a n√°dfuvola borzongat√≥ hangj√°val a par√°zsb√≥l t√ľzet √©lesztŇϬ†fuvallat √©rzet√©t kelti. Ahogy tengely√ľk k√∂r√ľl p√∂rd√ľlnek a dervisek, val√≥ban olyan √©rz√©s ker√≠t hatalm√°ba, mintha bolyg√≥k, tej√ļtrendszerek forg√°s√°ba mer√ľln√©k. Ismer√īs a sz√≠v√ľnket megdobogtat√≥ √©rz√©s, hogy valami jelen van. √Ēk √ļgy mondj√°k: “a bizonyoss√°g ismerete, a bizonyoss√°g szeme, a bizonyoss√°g igazs√°ga”. Ahogy Bakos J√≥zsef Sz√ļfi tanulm√°ny√°ban l√©nyeg√©t √∂sszefoglalja: Az √ļt, mely h√°rom vil√°gs√≠kon vezet √°t: a makrokozmosz, a k√∂r ker√ľlet√©tŇĎl a mezokozmoszon √°t a k√∂r orig√≥j√°ig, az iszl√°m t√∂rv√©ny√©tŇĎl a val√≥s√°ghoz vezetŇĎ √ļt. Itt kapcsol√≥dik az Isten az emberihez, ez a vil√°ghegy cs√ļcsa, ahol f√∂ld √©s √©g tal√°lkozik. Mert ami az ember sz√≠v√©ben a kulcs, az a makrokozmosz k√∂z√©ppontj√°ban H√°hut, azaz Isten igazi term√©szete.

dervish_dance